2024.11.19-én a Gyulai Szakképzési Centrum intézményegységei oktatói, vezetői közül 20 fő részvételével szerveztünk érzékenyítő műhelymunkát a transzverzális készségek fejlesztésével kapcsolatban. A szakképzést folytató szervezetekben a készségfejlesztés fókuszában leginkább a szakmai készségek fejlesztése van. A munkaadók mégis a „transzverzális” készségeket követelik meg elsősorban. Ezek azok a készségek, amelyek segítenek az alkalmazottaknak alkalmazkodni a változásokhoz életük és karrierjük során. A résztvevők aktív közreműködésével a fiatal felnőttek transzverzális készségei fejlesztésének tudatos, tervszerű fejlesztési lehetőségeire kívántuk felhívni a figyelmet.

A műhelymunka bevezető szakaszában Marton József felnőttképzési szakértő interaktív előadásában foglalta össze a transzverzális készségek szerepét, fejlesztésének fontosságát.

Az European Classification of Skills/Competences, Qualifications and Occupations (ESCO) meghatározása szerint "A transzverzális készségek olyan tanult és igazolhatóan meglévő képességek, amelyek bármilyen munka, tanulás vagy élettevékenység során szükségesek a hatékony cselekvéshez. Azért "transzverzálisak", mert nem kapcsolódnak kizárólagosan egy adott munkához, foglalkozáshoz, tudományághoz, polgári vagy közösségi szerepvállaláshoz.) "[1]. Az UNESCO hat csoportba sorolta a transzverzális készségeket: 

• Kritikus és innovatív gondolkodás: pl. elemzőkészség, kreativitás 

• Interperszonális készségek: pl. hatékony kommunikáció, empátia és együttműködés másokkal. 

• Intraperszonális készségek: pl. önismeret, érzelmi intelligencia és alkalmazkodóképesség. 

• Általános állampolgári készségek: pl. különböző kultúrák iránti nyitottság, a társadalmi felelősségvállalás, etikus viselkedés. 

• Média- és információs műveltség: a különböző forrásokból származó információk kritikus értékelésének és felhasználásának képessége. 

• Egyéb: pl. a problémamegoldás, a csapatmunka, vezetői képességek

2023-ban Magyarország Kormánya aktualizált beavatkozásokkal módosította a „SZAKKÉPZÉS 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiáját”[2], amely a negyedik ipari forradalom kihívásaira igyekszik adekvát válaszokat adni. A szak- és felnőttképzésben a munkáltatói igényeknek megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő felkészítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a transzverzális készségek fejlesztésére”

A Szakképzés 4.0 stratégia megvalósítása érdekében 11 kiemelt fejlesztési területet és 42 beavatkozást tartalmaz a Kormányhatározat. A 4. beavatkozás a transzverzális kompetenciák fejlesztésére fogalmaz meg feladatokat a szakképzők számára:

„A szakképzésben tanulóknak rugalmasan alkalmazható, általános és az egyik helyzetről a másikra átvihető kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a készségek, ismeretek és attitűdök változatos helyzetekben felhasználható együttesét birtokolhassák. 

Az új elvárt készségeknek, kompetenciáknak meg kell jelenniük a képzési tartalmakban is.”

A műhelymunka további részében a résztvevők kiscsoportokban azzal foglalkoztak, hogy összegyűjtsék a fiatal felnőttek transzverzális készségeinek tudatos fejlesztésére alkalmas módszereket, tevékenységeket. A csoportprezentációk tanulsága:

A transzverzális készségek fejlesztése a fiatal felnőttek formális és non-formális oktatásának is része. A transzverzális készségek fejlesztése a képzésben résztvevőket központba helyező, tevékenység-orientált módszertanra épül - a készségek használatának modellezése a felnőttek tevékenységének kontextusában. A tevékenységek és a készségek gyakorlása során alkalmazott módszerek közé tartozik a csoportmunka, az ötletelés, a szerepjáték, a kooperatív technikák, a projektmódszer és a viták. A formális tanuláshoz kapcsolódóan a transzverzális készségek fejlesztésének pedagógiája tehát a részvételi tevékenységeken és a tapasztalati tanuláson alapul. 

A csoportmunka során számos, az oktatók szervezésében megvalósuló non-formális tevékenységet is azonosítottak a résztvevők, amelyek a transzverzális készségek fejlesztésére szintén kiválóan alkalmas. Csak néhányat megemlítve ezek közül: ünnepi műsorokban való részvétel, tanulmányi kirándulás. Erasmus+ program megvalósítása, közösségi szolgálat teljesítése.

A műhelymunka utolsó részében azt vizsgálták a résztvevők, hogy mit lehetne tenni a transzverzális készségek fejlesztésére kiválóan alkalmas módszerek, tevékenységek eredményességének javítására. Arra a megállapításra jutottak, hogy az oktatókat segíteni kell a módszertani kultúrájuk megújításában, az elérni kívánt tanulási eredmények meghatározásában, a pedagógiai tevékenységük tervezésében, a képzésben résztvevők transzverzális készségeinek értékelésében, validálásában. A képzésben résztvevők transzverzális készségekben elért fejlődése személyenként jelentősen eltér. Részben ez az, ami a transzverzális készségek egész területét kihívássá teszi. A transzverzális készségek meghatározásával, azonosításával és a transzverzális készségek fejlődésének értékelésével kapcsolatos kihívások szükségessé teszik az eddigi tapasztalatok összegzését és a tanulságok levonását.

A műhelymunka végén a résztvevők kiemelték, hogy egymástól és a trénertől sok inspirációt kaptak a transzverzális készségek tudatosabb fejlesztéséhez, az oktatók ez irányú törekvéseinek támogatásához.